Xi'an korul hatalmas varfal huzodik, ami egesz eklektikus latvanyt nyujt a hatterben magasodo hatalmas tombhazakkal. Esti fenyekkel is jol nez ki:-)

A varfal korul egy park van, amiben nagyon sokan gyakorolnak nap kozben pl. tai chit is.

A varosban van a legregebbi mecset, aminek az a sajatossaga, hogy egyaltalan nincs mecset kinezete. 742-ben epult a Tang-dinasztia idejeben. Par arab felirattol eltekintve teljesen kinai hagyomanyok alapjan terveztek minaretek nelkul. 4 udvarral tagolt es 250 meter hosszu. Naponta otszor tartanak szertartasokat es korulbelul ezer hivot tud befogadni.

A mecset koruli bazarban szinte mindent lehet talalni:-))

Xi'an egyik nevezetessege a 707-709 kozott a Tang-dinasztia idejeben epult Kis Vadliba Pagoda.

Eredetileg 45 meter magas volt, de 1556-ban egy foldrenges utan csak 43 meteres maradt. A pagodaban es a korulotte levo epuletegyuttesben Idiabol hozott Buddhista szent iratokat oriztek, melyeket itt forditottak le kinaira. Egy nagyon szep es kellemes hangulatu parkban setalhatunk es kaphatunk gyorstalpalo bevezetest a kalligrafiaba:-)

A varos egyik legnepszerubb esti programja a Tang Yue Gong tancos estje. Xi'an 13 dinasztiat veszelt at es egyik kozpontja volt a csaszarok tortenelmenek. Vacsorazas kozben elvezhetjuk az osi hangszereken jatszott dalokat es kulonleges hangulatu tancos torteneteket.

Pekingbol 3 oras kesessel sikerult atrepulni az 1100 kilometerre levo Xi'anba. Ez az egyik legregebbi kinai varos, sokaig a csaszari Kina fovarosa volt. Innen indult a Selyemut es itt van Qin Shi Huang csaszar cserephadserege is. Jelenleg kb. 13 millio a lakossaga. 

1974-ben egy kutfurasnal egy foldmuves mazas cserepeket talalt. Miutan elkezdtek felasni a teruletet, 3 kulon epitmenyben kb. 8000 agyagkatona kerult elo, tobbseguk osszetorve. Nem szallitottak el a szobrokat, hanem tobb hatalmas csarnokot epitettek a helyszinek fole.

Fa gerendakkal vedtek a szobrokat, de tobb foldrenges soran beszakadt a tetozet es darabokra tortek a cserepek. Meg sok helyen nem bontottak ki a szobrokat az eredeti helyukrol, mert meg nem talaltak meg a modjat, hogy a cserepek szinet tartositsak. Inkabb a sotetben pihennek amig erre nem talalnak megoldast.

Mindegyik szobornak masok az arcvonasai, nagy valoszinuseggel az eredeti katonakrol mintaztak oket. Van koztuk gyalogos, landzsas, ijasz, lovas es harci szekerek. 2000 ev alatt megkopott a maz rajtuk, de szinesek voltak.

Ilyen a katonakorhaz.

Ha esetleg valaki szeretne maganak az eloszobaba egy ilyen katonat, akkor az is megoldhato:-) Van egy muhely, ahol frissen keszitenek ilyen szobrokat. Kulon keszul az also resz es kulon a fej.

A regi pekingi hazak sikatorait hutongoknak hivjak. A sikatorokat udvarhazak, siheyuanok tagoltak. A modosabbak es hivatalnokok laktak bennuk, ma is gazdagnak szamit, akinek itt van lakasa. Harom generacio vagy tobb csalad lakott egyutt a zsufolt udvarhazakban.

Itt egy kalligrafiaval foglalkozo csalad lakik.

A nagypapa Mao rajongo.

A hutongok kornyeken meg el a riksazas, bar csak amolyan turista latvanyossag lett...

Nagyon cuki jarganyok vannak varos szerte:-)

Nagyon szeretik a viragokat, Peking a rozsak varosa. Minden elvalaszto szigeten rozsabokrok viragoznak.

A modern Peking nagyon tiszta es hatalmas uvegepuletek sorakoznak minden fele.

Az olimpiai Madarfeszek stadion.

Pazar etterem, karamellas sultkrumplival:-)

Az ember lanya valoszinuleg egyszer jut el a Nagy Falhoz, kis szerencsevel egy esos napon:-) De ettol fuggetlenul megis hatalmas elmeny. Ha mar igy alakult, legalabb szines esernyok mutattak az utat a kodos idoben:-)

Pekingbol a Badaling szakasz a legkonnyebben megkozelitheto. Allitolag ez az egyik legjobb allapotban levo szakasz. Kr. e. 220 korul kezdtek epiteni a falat es tiz ev alatt epitettek fel. Az egyik legelkepesztobb emberi epitmeny. 6700 km hosszu, 5.5 meter szeles az ut, atlagosan 9 meter magas, az ortornyok 12 meteresek. Az ortornyokon ejjel-nappal feny es hangjelzesekkel rendszeres hirszolgalatot teljesitettek az eszakrol fenyegeto nomad torzsek ellen. De a 13. szazadban a mongolok, a 17. szazadban a mandzsuk tortek at es foglaltak el Kinat.

A fal sziklakon, mocsarakon, sivatagokon keresztul huzodik. Kozel 300 ezer ember vett reszt az epitkezesben. Tobb ezren meghaltak az epitkezes kozben, igy a holttesteket a fal aljaba temettek el. Ezert a vilag leghosszabb temetojenek ill. a konnyek falanak is hivjak.

A Cs'in es a Han-dinasztiak a kozepkori es modern Kina megalapitoi. Kina elnevezese a Cs'in szobol ered. Kegyetlen uralkodokent Qin Shi Huangdi az egesz akkori Kina ura lett. Kenyszermunkara fogta a parasztokat, hadifoglyokat. Osszekototte a kinai allamocskak hatarain levo foldsancokat Kina egyesitese utan. Egyseges mertekrendszert vezetett be, szabalyozta az irast es a kerektengelymereteket. Igy biztositotta az utak jobb minoseget.

Pusztan setalva is eleg 'huzos' szakaszok vannak... Csuszos cipoben elindulni sem erdemes:-)

Az Eg oltara az egyik legnagyobb kinai templomegyuttes. A teli napfordulo idejen itt imadkozott es mutatott be aldozatot a csaszar az Egnek es oseinek. A kek kerek teto az eget jelkepezi. Fabol es egyetlen szog nelkul keszult.

A Qinian Dian (Egi Imadsagok csarnoka) 1420-ban epult, a Ming-korban. A csaszar itt a jo aratasert imadkozott. A kozneptol elzart terulet volt ez is.

A teton levo allatok szama a haz uranak rangjaval aranyosan nott. Igy mar messzirol lehetett tudni, hogy milyen hatalma van a haz uranak.

A templomok egy nagy parkban vannak. Sok a kartyazo, zenelo nyugdijas. Kinaban jelenleg 55 evesen lehet nyugdijba menni, de tervezik a nyugdijkorhatar megemeleset. Igy a nagyszuloknek meg van ideje az unokakkal foglalkozni, tancolni vagy tai chizni a parkokban tartott kozos foglalkozasokon.

2016-tol mar megengedett az egy csaladon beluli 2 gyerek. Korabban buntetest kellett fizetni minden plusz gyerek utan, ami kb. egy eves fizetes merteke volt. Szoval jol meggondoltak, hogy belevagnak-e... Egyre nagyobb teher az 'egy' gyermeknek gondoskodnia a felmenokrol. De draga a jo tanittatas, igy sokan megis inkabb csak egy gyerekkel terveznek.

 A Nyari palotat (Yihe Yuan) a Qing csaszarok alakitottak ki a ma is lathato formajura. Cixi anyacsaszarne ketszer is ujjaepittette. Eloszor az angol es francia csapatok 1860-as masodik opiumhaborus pusztitasa utan, majd 1902-ben, a bokszerfelkeles utan. Cixit a legnagyobb hatalmu kinai asszonyok kozott szamon. Csaszari agyaskent fiut szult Xianfeng csaszarnak, majd kesobb regenskent o tartotta kezeben a hatalmat.

A Nyari palota 290 hektart foglal el es tobb to veszi korul.

Az Emberseg es Hosszu Elet terme. Itt van Cixi tronja.

Egy 728 meteres fedett folyoso vezet at a parkon. A keresztgerendakon 14 ezer festmeny lathato.

Sok a turista es de megis nagyon otthonosan megfer egymas mellett a sok ember.

A parkon belul van a Hosszu Elet hegye. Fenn talalhato a Buddha Illata pavilon.

A park vegeben all a Marvanyhajo, ami valojaban fa szerkezetu. Minden szintjen tukrokkel erik el a vizbe merules illuziojat.

 A Tiltott Varos (hivatalos neven Palotamuzeum) 1420-1912 kozott mukodott aktivan, kezdve a Ming es befejezodve a Qing dinasztiak uralkodasa alatt. A palotaegyuttes 980 epuletbol all es 72 hektaron terul el. Tizenot evig epitettek. Allitolag 9999 szobaja van, de ezt meg pontosan senki nem szamolta meg. Szoval nagy:-)

A bronzustoket vizzel toltottek meg, tuzoltas celjara. Nagyon szep szines motivumokkal dekoralt minden epulet.

A yin es yang harmoniaja fontos a kinai tervezesben. A paratlan szamok a yangot, a csaszarhoz tarsitott ferfi elemet jelkepezik. Mivel a 9x9 kulonosen szerencses, a csaszar altal hasznalt ajtokat 81 rez gomb disziti:-)

A Pekingi Olimpiara keszulve a Tiltott Varos egy reszet restauraltak. Az eredeti allapotban maradt reszek fakobbak, mint a bejarati resznel levo terulet.

Az egyik tron. Kb. otszaz ev alatt 24 csaszar elt es uralkodott a varos teruleten.

A Tiltott Varost 2 nagy reszre tagoltak. A deli elulso resz volt a hivatalos ceremoniak terulete, az eszaki belso resz a csaszar csaladjanak hetkoznapi terulete volt. Az elulso reszen nem talalunk egy fat sem - hiszen semmi nem nohetett magasabbra es nem lehetett magasabb, mint a csaszar epulete. Illetve a fak rejtekhelyul szolgalhattak volna a csaszar eletere toroknek. 

A Tiltott Varoson belul elkulonitett kert reszek is vannak, ahova csak az uralkodo csaladja mehetett be. Ez az Ezer Osz pavilon.

Ahogy haladunk elore a Tiltott Varos teruleten, mindig van valami, ami tovabb vezeti a szemet...

Ha vegigmentunk a fobb epuleteken egy vizes arokkal korulhatarolt kijarathoz erkezunk. A palotaegyuttes mind a negy oldalan van egy kijarat. A Tiltott Varos koruli varfalak 8 meter magasak. A vizes arok 6 meter mely es 52 meter szeles. Megadtak a modjat, hogy az ember tenyleg nagyon paranyinak erezze magat ebben a kornyezetben:-)

Hongkongbol 4 ora kesessel megerkeztem Pekingbe. Korabban olvastam egy BBC cikkben, hogy a legiforgalom pontossagat tekintve Kina az utolso helyen all a vilagon, de megis faraszto volt ezt a sajat boromon tapasztalni...

Aki fo-fold (mainland) Kinaba megy, keszuljon fel lelkileg, hogy le van tiltva a google, gmail, twitter, facebook... Mindenbol van nekik sajat valtozatuk:-) A jobb szallodakban a kulfoldiek nezhetnek BBC, CNN es HBO csatornakat is a sok helyi eneklo musor mellett. Pekingben kb. 21 millioan laknak:-)

A 'Mennyei beke tere' 440000 negyzetmeterevel a vilag egyik legnagyobb tere. Az 1989-es diaktuntetes leverese miatt valt leginkabb ismertte, de sok tortenelmi esemeny helyszine volt. Biztonsagi ellenorzes utan lehet csak bejutni. 

A Mao Zedong-mauzoleum is ezen a teren van. 1976-os halala ota, Mao bebalzsamozva egy kristalykoporsoban fekszik, bar az volt a kivansaga, hogy hamvasszak el. Az idegenvezetonk szerint tul jo allapotban van, hogy tenyleg az eredeti test legyen:-) Megtekintese ingyenes, igy naponta tomegek erkeznek ide. A bal oldalon lathato a csekelyke sor, ami kiapadhatatlannak tunik...

A mauzoleum epiteseben Kina kulonbozo reszeibol 700000 ember vett reszt es szimbolikusan az epulet alapanyagait is az orszag kulonbozo tajegysegeibol szallitottak ide. A granitot Szecsuanbol, szikla darabokat a Mount Everestrol, porcelant Guandongbol, vizet es homokot Taiwanbol (ezzel is hangsulyozva, hogy Kina meg igenyt tart ra).

Itt meg viragzik az uttoro mozgalom:-) Ez a Nepi Hosok emlekmuve.

Kinaban hatarozottan szeretik a viragokat es ipari mennyisegben dekoralnak veluk a koztereken.

A Tiananmen terrol nyilik a Tiltott Varos egyik kapubastyaja is.

Errol a Ming-kori kapubastyarol kialtotta ki Mao 1949. oktober 1-jen a Kinai Nepkoztarsasagot.

Az Ngong Pingben levo nagy Buddhatol 10-15 perces setaval (egy kisse elhagyatott reszen keresztul) a Bolcsesseg-osvenyehez jutunk. 38 db. 8-10 meter magas fa lapon a 260 szavas Sziv Szutra szovege lathato. Ez az egyik legnepszerubb szutra, ami osszegzi Buddha gondolatait a vilagrol es az elet titkarol. Egyik kozponti gondolata az 'uresseg' fontossaga.

Nagyon szep kornyezetben tobb tura-utvonal is indul innen.

A monostort harman alapitottak 1906-ban es Nagy Kunyho volt az elso neve. Azota kinotte magat, tobb epuletbol allo telep lett. 

Mielott bejutnank a fotemplomba, eloszor oket kell koszonteni...

Majd meg kell furdetnunk Buddhat.

A buddhistak szerint a termeszetfeletti erokkel valo kapcsolatteremtes kelleke a fustolo. Allitolag arab kereskedok terjesztettek el Azsiaban a fustolok hasznalatat. A buddhista templomokat 'a fustoles hazanak' a szerzeteseket pedig 'illatos kiralyoknak' neveztek el. Ezert nem illik az evopalcikat fuggolegesen a rizskupacba beleszurni, mert ezekre a fustolokre emlekeztetik a kornyezetet...

Kisebb es nagyobb valtozatban is lehet fustologni:-)

A kolostor menzajan egesz olcson vegetarianusan megebedelhetunk:-)

Meglepetes eloadasban is reszem volt. Akrobata es kung fu bemutatoba csoppentem:-)